Jellemz�k ( Sz�rke Farkas- Canis Lupus):

T�mege:
n�st�ny:12-55 kg (�tlag 40 kg)
h�m:15-80 kg (�tlag 50 kg)

Testhosza: 1-1,6 m amihez m�g egy 40-50 cm-s farok. Sz�rztete sz�n v�ltoz�, �l�hely�t�l f�gg: m�g a sarki farkas bund�ja feh�r az eur�pai sz�rke farkas sz�ne sz�rk�sbarna.
Zs�km�ny�t r�vid ideig 60-70 km/h-val tudja �ld�zni, de lassabban, 40-50km/h-val ezt az iramot ak�r kilom�tereken �t tudja tartani.
�rz�kszerveik k�z�l a hall�suk �s a szagl�suk a legkiv�l�bb.
�letkoruk �tlagosan 13 �v, fogs�gban 15 �v, de a vadon �l� eset�ben a harcok, vagy a k�ly�kkori �hhal�l miatt ez gyakran az 5-6 �vet sem �ri el.

A testbesz�d a legfontosabb n�luk a szagok mellett, f�l�kkel, farkukkal kommunik�lnak.

Falk�kban �lnek, mert �gy nagyobb az es�ly�k a t�l�l�sre. Egy falka �tlagosan 6-8 farkasb�l �s a k�lyk�kkb�l �ll, de ez a sz�m ak�r a 36-ot is el�rheti. A falk�t az alfa-p�r ezen bel�l is az alfa-h�m vezeti. Ha � valamilyen okn�l fogva elpusztul, a b�ta h�m v�ltja f�l. Gyakori hogy egy farkasfalka teljesen vagy t�bb kis falk�ra f�loszlik, de �ltal�ban a farkasok ilyenkor bar�tk�nt tekintenek a m�sik falk�ra.

A falka egyy�tm�k�dik mert:

- a rangsor miatt
-az egym�shoz val� k�t�d�s miatt.

De ahhoz hogy a farkas a falk�ban maradhasson:

-nem lehettek "szoci�lis probl�m�i"
-probl�mamegold� k�pess�g kellett
-�s a k�r�lm�nyekhez kellett alkalmazkodni.

A farkas ez�rt volt cs�csragadoz�, am�g meg nem jelent az ember...

Nagyon v�di territ�rium�t, de a hi�n�kkall ellent�tben, nem j�r gyakran ter��ete sz�l�re, mert a farksafalk�k k�lcs�n�sen elismerik kinek hol a hat�r. A farksaoknak a falka l�tsz�m�t�l f�gg�en 100-300 n�gyzetkil�m�ter. Az alfa mik�zben j�rja az �tj�t, szagjeleket, kapar�snyomokat hagy, jelezv�n hogy hol a ter�let�k. A k�t szomsz�dos farkasfalka k�z�tt szokott lenni kb egy 1 km-s s�v, amit a 2 falka k�z�sen haszn�l �s a mag�nyos farkasok falka rem�ny�ben is erre k�sz�lnak.

Vad�szni �ltal�ban �gy szoktak, hogy k�vetnek pl. egy szarvascsord�t: itt ha �szrevesznek egy id�s, gyenge vagy beteg �llatot, �ld�z�be veszik, ler�ntj�k, meg�lik �s felfalj�k.
Nem eszik szinte semmi n�v�nyt, kiz�r�lag csak h�st. Leggyakoribb pr�da�llatuk a j�vorszarvas, a gymszarvas �s a p�zsmatulok, de a falka n�lk�li farkasok, b�rmilyen kissebb �llatot elejtenek, ak�r m�g a r�kokat is.
Ha tal�lnak a d�g�t sem vetik meg, ak�r a t�bbi d�gev�t (pl. puma, hi�z) is elkergegitk zs�km�nyuk mell�l.
Egy farkas ha van el�g zs�km�ny , �s ha �hes is ak�r 9 kg h�st f�l tud falni egy �tkez�s alatt! z�pfogaival a leger�sebb csontokat is �ssze tudja roppantani.

A h�m ak�r �vekig is udvarolhat a n�st�nynek, m�g elnyeri annak a bizalm�t. Ha a szuka m�r vemhes, egy od�t �s, ami lejt majd a v�zbefoly�s ellen egy kissebb emelked�t kapar. �tlagosan 60 napig vemhesek, mikor a k�lyk�k megsz�letnek vakok �s s�ketek. Sz�muk 2-14 lehet. Kb. 2 hetes korukban szem�k kiny�lik , ami ekkor m�g k�k csak k�s�bb lessz barna vagy arany. �gy 3 hetes korukban m�r elhagyj�k az �d�t �s a falka tagjai �lltal vissza�klendezett h�st eszik. 8-10 hetes korukban m�r nagyj�b�l megvan a k�lyk�k k�z�tt a rangsor.
Az igazi farkas �let kb. 10 h�napos korukban kezd�dik amikor m�r vad�szni is el�indulnak a falk�val.
A fal�k�t�l v�gleg 2-3 �ves korukban szakadnak el, csal�dot alap�tani vagy �j falk�hoz csatlakozni.