Jellemzők ( Szürke Farkas- Canis Lupus):

Tömege:
nőstény:12-55 kg (átlag 40 kg)
hím:15-80 kg (átlag 50 kg)

Testhosza: 1-1,6 m amihez még egy 40-50 cm-s farok. Szőrztete szín változó, élőhelyétől függ: míg a sarki farkas bundája fehér az európai szürke farkas színe szürkésbarna.
Zsákmányát rövid ideig 60-70 km/h-val tudja üldözni, de lassabban, 40-50km/h-val ezt az iramot akár kilométereken át tudja tartani.
Érzékszerveik közül a hallásuk és a szaglásuk a legkiválóbb.
Életkoruk átlagosan 13 év, fogságban 15 év, de a vadon élő esetében a harcok, vagy a kölyökkori éhhalál miatt ez gyakran az 5-6 évet sem éri el.

A testbeszéd a legfontosabb náluk a szagok mellett, fülükkel, farkukkal kommunikálnak.

Falkákban élnek, mert így nagyobb az esélyük a túlélésre. Egy falka átlagosan 6-8 farkasból és a kölykökkből áll, de ez a szám akár a 36-ot is elérheti. A falkát az alfa-pár ezen belül is az alfa-hím vezeti. Ha ő valamilyen oknál fogva elpusztul, a béta hím váltja föl. Gyakori hogy egy farkasfalka teljesen vagy több kis falkára föloszlik, de általában a farkasok ilyenkor barátként tekintenek a másik falkára.

A falka egyyütműködik mert:

- a rangsor miatt
-az egymáshoz való kötődés miatt.

De ahhoz hogy a farkas a falkában maradhasson:

-nem lehettek "szociális problémái"
-problémamegoldó képesség kellett
-és a körülményekhez kellett alkalmazkodni.

A farkas ezért volt csúcsragadozó, amíg meg nem jelent az ember...

Nagyon védi territóriumát, de a hiénákkall ellentétben, nem jár gyakran terüéete szélére, mert a farksafalkák kölcsönösen elismerik kinek hol a határ. A farksaoknak a falka létszámától függően 100-300 négyzetkilóméter. Az alfa miközben járja az útját, szagjeleket, kaparásnyomokat hagy, jelezvén hogy hol a területük. A két szomszédos farkasfalka között szokott lenni kb egy 1 km-s sáv, amit a 2 falka közösen használ és a magányos farkasok falka reményében is erre kószálnak.

Vadászni általában úgy szoktak, hogy követnek pl. egy szarvascsordát: itt ha észrevesznek egy idős, gyenge vagy beteg állatot, üldözőbe veszik, lerántják, megölik és felfalják.
Nem eszik szinte semmi növényt, kizárólag csak húst. Leggyakoribb prédaállatuk a jávorszarvas, a gymszarvas és a pézsmatulok, de a falka nélküli farkasok, bármilyen kissebb állatot elejtenek, akár még a rákokat is.
Ha találnak a dögöt sem vetik meg, akár a többi dögevőt (pl. puma, hiúz) is elkergegitk zsákmányuk mellől.
Egy farkas ha van elég zsákmány , és ha éhes is akár 9 kg húst föl tud falni egy étkezés alatt! zápfogaival a legerősebb csontokat is össze tudja roppantani.

A hím akár évekig is udvarolhat a nősténynek, míg elnyeri annak a bizalmát. Ha a szuka már vemhes, egy odút ás, ami lejt majd a vízbefolyás ellen egy kissebb emelkedőt kapar. Átlagosan 60 napig vemhesek, mikor a kölykök megszületnek vakok és süketek. Számuk 2-14 lehet. Kb. 2 hetes korukban szemük kinyílik , ami ekkor még kék csak később lessz barna vagy arany. Úgy 3 hetes korukban már elhagyják az ódút és a falka tagjai álltal visszaöklendezett húst eszik. 8-10 hetes korukban már nagyjából megvan a kölykök között a rangsor.
Az igazi farkas élet kb. 10 hónapos korukban kezdődik amikor már vadászni is eléindulnak a falkával.
A falákától végleg 2-3 éves korukban szakadnak el, családot alapítani vagy új falkához csatlakozni.