[10-1]
Waffel:
Nagyon jól éreztem magam aznap. Még soha nem volt ilyen jó társaságom. Ráadásul két nap alatt két hím. Akik erősek, viccesek és rendesek. Elsőre nem is rossz. (:D) Este jósoltam nekik és tök jól elvoltunk. De ekkor feltűnt valami, nyugtalanító.
- Nem négyen voltunk? - kérdeztem.
- De. Te, Raven, én meg Thorn. - válaszolta Frisco, majd rövid szünet után kapcsolt. - Thorn!! Biztos lemaradt.
- Menjünk vissza érte. - tanácsoltam.
A fiúk helyeslően bólogattak, úgyhogy visszaindultunk.
|
Thorn:
Kissé lemaradoztam-éjjel volt- a többiek viszonylag már jol elvoltak,de most igazán nem voltam beszélgetős kedvemben. Kicsit szédültem így leültem.. reméltem hogy a többiek észrevesznek,de nem igy volt. Ottmaradtam...
|
Frisco
Belevágtunk.Tudom,nem lesz egy könnyű út,de...elakartunk innen menni,én főleg egy új otthon találni.És szerintem meg Thornnak tök mindegy volt h megyünk vagy maradunk.De ő ajánlotta fel az utat...
-Gyere már Thorn,nem sokára elérjük az első célt.-ordítottam vissza Thornhoz,mert egy ici picit levolt maradva.
-Okéé...megyek,de a lábaim már nem a régiek.-megállt.Valamin töprengett majd elkezdett szaglászni.
-Mi az?Valamit találtál?-kérdeztem,majd oda loholtam hozzá.
-Más farkasok,a közelben,előttünk lehetnek kb.5pre.Úgy érzem...-szagolt-egy hím és egy nőstény.Gyerünk utánuk.-hirtelen mintha villám csapott volna belé úgy elkezdett futni.Előbb mit is mondott? Azt h a lábai már nem a régiek...érdekes nem úgy veszem észre.Vállat vontam majd rohantam én is utána.
*Pár perc elteltével*
-Ott vannak,épp pihennek.Rájuk rontunk majd elvesszük a kajájukat.Oké?-kérdezte Thorn.
-Jól van jól van,enyém a nőstény tiéd a hiém.Kizárásos alapon...
-Akkor 3-ra...1...2...-kezdett számolni-4!
Elkezdtem rohanni 5000-rel.Észrevettem h nem fut utánam és megálltam az út felénél már majdnem megvolt a zsákmány erre felfigyelt az a másik két farkas is.
-De várj már,3-ra kellett volna futni nem 4-re,csak teszteltek(:D)-mondta röhögve.De nem hogy észre vette volna h már a másik farkasok minket néznek.
*Odamentem hozzájuk*
-Hello...-köszöntem-Frisco vagyok ez itt a barátom pedig Thorn-Thorn még mindig szakadt a nevetéstől-Na jó...úgy látszik nem segít semmi rajta-fejbe kólintottam és egyből helyre jött.
-Aha,értjük.Raven vagyok ő meg Waffel.Mit akartok?-kérdezte az idegen.
-Semmit nem akarunk,csak...csa...
-Semmit? Akkor miért rohantatok utánunk?-kérdezte Waffel idegesen.
-Mondom esküszöm.-mosolyogtam.-Merre mentek?Északnak?
-Ahha,a Nagy Hegyekhez.-mondta Waffel,valamivel már jobb hangnemben.
-Mi is arra tartunk,akkor mehetnénk együtt-Thorn végre valamit mondott.
-Oks,benne vagyok.Biztos nem vagytok vadállatok-mondta Raven.Még egy kicsit kémlelt minket de láttam az arcán h elfogadott.
Azzal felálltunk majd mentünk is tovább.
|
Waffel
*felébredt*
Egy újabb reggel. Legalább most már elállt a vihar. És Raven? Már el is ment volna? Pedig meg akartam hívni egy reggelire.
*Raven jött be a barlangban két nyúllal a szájában*
- Jó reggelt Waffel. Köszönöm, hogy itt aludhattam. Cserébe hoztam neked reggelit. Ha ezt megettük, akkor én megyek tovább. - mondta Raven, majd elém dobta az egyik nyulat.
- Köszönöm. - mondtam - Tulajdonképpen hova mész? - kérdeztem.
- Nem tudom. Ahova épp kedvem tartja. Kalandozgatok, világot látok. Aztán ha egy hely nagyon megtetszik, akkor akár több napig is ott lebzselek, majd továbbmegyek.
- Csatlakozhatok hozzád? Már egy ideje itt élek és elég unalmas. Gondolkoztam rajta elhagyom ezt a helyet, de egyedül eddig még nem mertem kilépni a határon túlra. - mondtam.
Raven egy kicsit gondolkozott, majd felém fordult.
- Tőlem. De figyelmeztetlek, hogy nem veszélytelen az út. És nem szeretnék ötpercenként megállni pihenni. - mondta kicsit szarkasztikusan.
Ez kicsit sértő volt, de elvégre igaza an szóval nem firtattam.
- Rendben van. Igyekszem majd nem az agyadra menni. - mondtam nyugodtan.
Raven sóhajtott egyet.
- Hát jó. Akkor pár perc múlva indulunk. - mondta majd felállt és a barlang ajtaja előtt leült. Ott vára amíg elkészülök.
*pár perc múlva*
- Indulhatunk. Merre megyünk? - kérdeztem izgatottan.
- Arra. - orrával a Nagy Hegyek felé bökött. - Még meggondolhatod magad.
Húha, ez izgalmas egy túra lesz. De elvégre nem leszek egyedül, szóval csak nem lehet olyan vészes.
- Menjünk. - mondtam határozottan.
Raven felállt és elindult én meg utána mentem. Nekivágtunk az útnak.
|
Frisco
*éjszaka*
Még mindig szakad az eső,és nem akarna egyáltalán ellálni.Én is csak arra eszméltem a csont látványa után h valami veri a fejem,hát igen...nem volt más mint a jégeső.Thornak hála nem vert agyon mert még pont időben behúzott egy fa alá.
*feleszmél félkómásan*
-Trohn...itt vagy?-kérdeztem full kábultan.
-Thorn a nevem,és igen itt vagyok.Éjszaka van,próbálj meg egy kicsit még aludni.-azzal lefeküdt a földre és lehunyta a szemét.
-De várj már,nem kérdeztem még meg.Ugye akkor télleg nem fogsz bántani,mert nem akarok úgy vissza menni az erdőbe h a fél szemem nincs meg.
-Nyugodj meg,nem akarlak megölni,minek képzeld engem?Őrültnek?-kérdezte haragosan.
*Tulajdonképpen a látvány óta nem igazán tudok mást gondolni róla. Annyit tudok h egy megszálott mágus aki mások becsapásán törekszik,hazudik az állat szemébe,majd az utolsó pillanatban rárontja magát.*
Rémálom volt,hála az égnek!És végre nappal.Iszonyat meleg volt és erre is ébredtem fel.Thorn már rég fent volt,a kaján dolgozott.Hét alvó vagyok,szeretek sokáig aludni.
-Kössz,nem kellett volna megcsinálni a kaját egyrést,másrészt megyek tovább.Észak felé.-mondtam.
-Nincs mit.De együtt megyünk,elakarom hagyni ezt a területet.Máshová szinte nem is megyek csak egyfolytában ez az unalmas és sívár terep.Vigyünk egy kis színt az életünkbe-mondta most már vidámabb hangnemben,aztán egy mozdulattal oda dobta a nyulat majd azt rágcsáltuk.
*Miután megették indultak is*
|
Waffel:
*hangos kopogást hall*
Ez meg mi?
*kinéz a barlang bejáratán, de rögtön vissza is húzza a fejét*
De peches vagyok. Mikor kirándulást tervezek elkezd jégeső esni. Akkor egészen addig itt bent kell rohadnom, amíg el nem áll. Na mindegy. Akkor... firkálgatok valamit a földbe.
*már délután volt. Waffel úgy hallotta, hogy valami, vagy valaki közeleg így a falhoz lapult*
Jesszusom, de megijedtem. Egy hím farkas vetődött be a barlangom ajtaján, csurom víz meg jég volt.
- Ömm... te meg hogy kerülsz ide? És ki vagy? - kérdeztem kicsit zavarban.
- Raven vagyok és elnézést, hogy így berontottam a lakásodba, csak vadászat közben elkapott ez az iszonyú vihar és ez a hely volt a legközelebbi menedék. Nem tudtam, hogy laknak itt. - válaszolta Raven. - Kihez van szerencsém?
- Én Waffelíni vagyok, de szólíts csak Waffelnek.
- Rendben Waffel. Amíg alábbhagy a vihar, kaphatnék nálad szállást?
- Persze. - mondtam, majd odavezettem a jövevényt a fekhelyéhez.
- Köszönöm. - mondta, majd lefeküdt és álomba zuhant.
Azt hiszem ideje nekem is lefeküdnöm. Ezekszerint a nagy kirándulás holnapra marad.
*elaludt*
|
Thorn:
Frisco még mindig nem ébredt fel , így hát csak ültem a lejtő tetejáén és gondolkoztam. Vajon mi van most a testvéremmel? Ha egyáltalán élt-ekkor Frisco megmozdult, de ezen nem adott magáról semmi életjelet.
Biztosra vezttem hogy felébredt de rá se hederítettem.
|
Waffel:
*ásít*
Reggel van, süt a nap és egy felhő sincs az égen. Tökéletes idő van egy kis sétálgatáshoz. Miközben sétáltam egy patak mentén, neszre lettem figyelmes. Ekkor egy nyulat láttam kiugrani a bokorból. Na meg is van a reggeli. Közelebb lopóztam és rávetettem magam. Próbált szegényke kiszabadulni a mancsaim közül, de aztán megadta magát én meg nyugodtan elfalatoztam. Reggeli után kicsit felfrissítettem magamat a patak hűs vizében, majd tovább mentem. Gondoltam elmegyek a kedvenc tisztásomra. Csak egy nagyon aprócska kis hely, amit hatalmas fák vesznek körbe. Mikor odaértem, lepihentem egy kicsit aludni, mert más dolgom úgyse volt. És egyébként is... az este leszálltát vártam.
--Este van---
Kinyitottam a szememet. Végre este. Az égen egy felhő sincs így a csillagok ragyogása belepte az egész mezőt. Felnéztem az égre és magamba mélyedtem. Hajdanán az édesanyám megtanított jósolni a csillagokból így ezzel a módszerrel gyakran meg tudom jósolni, hogy mi fog történni. Ezzel csak egy baj van. Így mindig tudom ha ellenség közeledik vagy bármi más és mindig időben elbúlok így semmi izgalom nincs az életemben. Egyedül kóborlok az erdőben néha pancsolok, meg vadászok. UNATKOZOM!!! Kéne csinálni valami érdekeset. Mi lenne ha most nem kérnék segítséget a csillagoktól? Ó én balga, de hülye vagyok. Már rég alkalmazhattam volna ezt a módszert, csak már rutinommá vált, hogy mindig kijövök ide jósolók magamnak valamit. Nah mindegy akkor most hazamegyek és kitalálok valami érdekeset.
--Otthon--
- Megvan!! - kiáltottam fel örömömben, mikor eszembe jutott egy nagyon izgalmas dolog. Mi lenne ha kimerészkednék a területemen kívülre megnézni mi van ott? De nem jó mert veszélyes. Kit érdekel a veszély, mikor végre nem unatkoznék? De mi van ha megtámadnak vagy valami. Na mindegy alszom rá egyet és holnap reggel kitalálom mi legyen.
*elalszik*
|
Frisco:
Sétáltam,mentem,mentem és csak mentem.Semmi jó nincs ebben a napban.Semmi vad,semmi érdekes,és sehol senki.Már majdnem ott voltam és megpillantottam egy másik velem korabeli farkast,amint a kőszikla tetején ül,jobban mondva alszik.Közelebb mentem már majdnem ottvoltam mikor...
*morgás*
-Mit keresel itt jövevény?-kérdezte haragosan.-Ez az én területem szóval kotródj.
-Nyy...nyugii...én csak erre jártam meg akartam kérdezni h nem tudsz egy jó vadász helyet.-kicsit megkönnyebbültem,azt hittem h rám fogja vetni magát,és addig tép míg meg nem halok.
-Hmm...valóban ezért jöttél?-finomabb hanglejtéssel már barátságosnak tűnt-Ha igen akkor kövess.Hogy hívnak és honnan jöttél?
-Frisco,és a közeli erdőből.Nyár van,szinte semmi ennivaló hát még folyadék.És téged?
-Thorn.Itt lakom ,aki erre mer jönni és elmeri venni a kajámat azzal nem fogok szelíden bánni.-amikor ezt a mondatot mondta éppen egy csont maradvány mellett mentünk el.Pontosan arra nézett,izzadni kezdtem ennek tuti nem lesz jó vége.-Ha megijesztettelek boccs,már régóta nem járt erre más farkas.Magányos voltam ne haragudj.-én csak ott álltam és a csontot bámultam,nem mertem tovább menni.-Hahóó jól vagy? Ugye még élsz,nem akarlak menni csak ijeszgettelek.
És ott helyben összeestem.
|
Thorn:
-Mint általában, vártam, hátha megjelenik valami levadászható dolog.. Hirtelen figyelmes lettem egy zajra. Lelopakodtam a kőről és ugrottam de a valami elszállt. Egy madár voolt. Hoppon maradva visszamásztam a sziklára és újra elaludtam.
|
[10-1]
|